Nekem is nagyon egyéni írásom van, kisiskolás koromban hiába várták el, hogy,"szépen" írjak,ha képtelen voltam rá, és még a rossz látásom is hozzájárult a nem szép írásomhoz.

Csúcsfejek nekem hamarabb beugrik mint a Szellemírtók 🙂

Szerintem az említettnél van két sokkal jobb alakítása: "Komputerkémek" és a "Kémek mint mi". Az útóbbinak csak nagyon ellazított rekeszizmokkal álljatok neki!

🩵

💙

Van olyan barátom, akivel szóviccekben kommunikálunk és rendszeresen használjuk az automatikus tárgyeset. Az évek során komoly szűrővé fejlesztettem, az ismeretség nagyon korai szakaszában bedobok valami pusztító, szituáción alapuló szóviccet és figyelem a reakciókat. A megbotránkozó reakciók ugyanúgy szórakoztatnak. Volt hogy valakivel ugyanazt a hülyeséget vágtuk rá egyszerre valamire, disz iz dö bigining of a bjutiful frendsip moment volt 😀

Kisfiam kedvenc vicce: "Mondhatok egy viccet? Vicc!" 💙 Ő találta ki és végig söpört az egész ovin 😊

Ezzel nekem is van tapasztalat. Van egy aspergeres ismerős, jó ismerős, volt kolléganő 💙 ( rólam tudni kell, hogy személyiségzavarom van és gyakran vagyok nagyon szarul, hasonló meltdown mint az autistaknal, gyakori, mégis más, nalunk mások szerintem egy meltdown okai es " összetétele is ); jóban vagyunk és teljesen nyitottak egymás és minden neurodivergens téma felé 🥰. Sokszor megfekudte a gyomrom, hogy mikor rohadt nagyon rosszul voltam és nem voltam abban a vicces állapotban...ő sorolta a poénokat, szó viccekel hátha ezzel lazit, ram érthetően nehez reagalni es az ő eszköze a vicc...nem, nem lazit, sokáig jól kiakadtam hogy már ő is viccet csinal belőlem meg ahogy vagyok aztán két hétig örök harag ... sose tartottam sokáig ❤ ő igy működik 🙂 a pszichológusom ért az autizmushoz is, mondta hogy ez tipikus...amikor ott én felháborodtam hogy miafranc az, hogy "sírva vigadunk " , nem erre van szükségem ilyenkor. 🙂 ... amúgy én is imádom a nyelvi dolgokat és értem én hogy hátha poennal felold...csak hát ha olyan erős a ' helyzetem ' akkor nem felold csak leakaszt 🙂...mert az empátia... azzal is aztán induljak ki magamból. Vannak vele gondok na. Szóval, igen, mikor két neurodivergens összeütközik, csak az egymás felé nyitottság és elfogadás segít. Én így működök , ő úgy 💙 ez pedig köztünk mindig is megvolt 🙂

Igen! A gyerekem korosztály nem érti, ezért ki van akadva🙈

Nekem is van humorérzékeny, amikor ki jön a poén meg tréfár, akkor nevetek valamit ami vicces

A fiam 11 éves volt, amikor József Attiláról azt mondta: legény volt a talpfán....de folyamatosak voltak az ilyen beszólásai.